HOLDKOMP

Kis lépés ez az árnyékos oldalon…

Cuccok

Társasjátékot gyártani

Unokahúgomnak kéne valami névnapi meglepetést szerezni, úgy döntött a család, hogy macskás társast csinál.

Nálunk ennek van hagyománya is: a bátyám is, én is kaptunk saját társast, persze játszottunk mindkettővel, az egyikben elefántok voltak, a másik meg valamilyen oknál fogva a svéd szardarálós vécé tematikájára volt felfűzve. Oké, nem egyedül arra, de arra is, az ilyen utazós volt. A hagyomány folytatódik, a talán négyéves, de lehet, hogy mindjárt ötéves kislány is kap valamit, a kívánsága meg az volt, hogy legyen macskás. Oké, hát legyen: hőre keményedő gyurma van, gyöngy van, neki lehet állni a macskagyártásnak, a táblát meg még kitaláljuk. A tematika az lenne, hogy a macska csapdába tud esni: mindenkinek van öt figurája, dob a kockával, lép, ha beleesik, új bábuval indít a starttól, egyébként meg vannak speciális mezők meg szerencsekártyák is. Nem hiába nőttem fel az igazán geci játékokon, ebbe is kell vinni egy csavart: lesz speciális fekete macska plusz képességekkel, és nem állunk meg a hatoldalú kockánál, hanem mondjuk ő fog nyolcassal dobni, ha valaki kihúzza kártyaként. Szeretném beletenni még a macskák szarós vitustáncát is: ha a macskának szarnia kell, elkezd rohangálni, mint az őrült, úgyhogy ha rájön a rapli, akkor pénzt kell feldobni, hogy előre vagy hátra haladjon-e, és kétszer kell dobni hatos kockával, annyit halad majd ide vagy oda a jószág. A legjobb az lenne, ha fából csinálnánk a táblát és a dobozt, de tisztában vagyok a képességeimmel, úgyhogy marad a karton, esetleg a laminálófólia, meg a remény, hogy sikerül egy olyan játékot összehozni, ami még pont megfelel a gyerek képességeinek, de még én is gonoszul röhögve tudok benne nyerni. Már ha sikerül.

Anyáméknak sikerült: a lépj előre három mezőt tartalmazó utasítás pont addig jó, amíg nem esel ezzel épp a csapdába. Harminc éve csinálták a fantáziadús Elefántcsapda névre hallgató társasjátékot, ennek egyetlen hiánytalan példánya a mai napig otthon található, de még mindig meglep, hogy milyen zsigeri rosszindulat munkálhatott bennük közben, na, most csinálunk még egyet. A jó hír az, hogy a hőre keményedő gyurma megőrzi az ujjlenyomatot, úgyhogy ha véletlenül világsiker lenne, könnyen visszakövethető lesz, hogy ki felelős az eljátszott birtokokért és luxusautókért. Most már ott tartok, hogy jogászok is összeveszhetnének rajta, hogy mit, mikor, hogy, merre és mennyit, de még feltett szándékom bonyolítani a dolgot.

Nehogymár ne tudjam megmagyarázni egy négyévesnek, hogy valójában én nyertem.

HOLDKOMP